aranyér műtét

Aranyér betegség

Az aranyér a végbélgyűrűben található speciális érképződményeknek, az ún. arteriovenózus söntöknek a kóros kitágulása következtében kialakuló gyakori betegség.

Az aranyerességet okozó arteriovenózus söntök a végbél alsó részének nyálkahártyája alatt vannak, feladatuk biztosítani a végbélnyílás szivárgásmentes zárását. Székletürítés során az erőlködés, hasprés miatt a vénák falára nehezedő nyomás tovább nő, ami idővel a legtöbb embernél túltágítja a vénákat, amelyek így még sérülékenyebbé válnak és hajlamosak lesznek a kitágulásra, gyulladásra, vérzésre. A nagyfokú kitágulás egyben lassítja a véráramlást, ami növeli a vénában a véralvadás (trombózis) veszélyét is. 50 éves életkorukig a felnőttek felének volt már aranyér miatt kialakuló végbél körüli viszketése, fájdalma, vérzése, így az aranyeresség az egyik leggyakoribb egészségi problémának számít. Ha maga az aranyér is sérül, az élénkpiros és nagyobb mennyiségű vérzéssel jár. Néha az erőlködés a belső aranyeres csomót az azt borító nyálkahártyával együtt kinyomhatja a végbélnyíláson, ami már okozhat fájdalmat. Ha ilyenkor sérül meg az aranyér, az a szív összehúzódásainak ritmusában spriccelő, élénkpiros vérzést okoz. Az aranyerek két főbb típusát különíthetjük el: a belső és a külső aranyereket.

Belső aranyér. Az ilyen aranyeret korai stádiumában nem lehet sem látni, sem érezni, létezését időnként kis mennyiségű friss vér jelzi a WC-ben, a WC papíron. A vérzés oka, hogy az áthaladó széklet, különösen, ha kemény, felsérti az aranyér által a végbél üregébe bedomborított nyálkahártya felszínét, ami rövid ideig tartó vérzést eredményez székeléskor. Ha a belső aranyér nem kerül gyorsan vissza a végbélnyílás mögé, megduzzad (ezt kizáródásnak nevezik), a benne levő vér megalvadhat (trombotizál) és a csomó szövetei elpusztulhatnak. Ez fájdalmas és nem veszélytelen állapot, a bélflóra baktériumai kiterjedt gyulladást okozhatnak a sérülésből kiindulva.
Külső aranyér. Ezek az aranyerek általában már kialakulásukkor kellemetlenek, viszketnek, később fájnak is. Mivel vékony bőr fedi őket, amely ellenállóbb a bélnyálkahártyánál, kevésbé hajlamosak vérezni. Ha a véráramlás nagyon lelassul bennük, ezek is trombotizálhatnak, ami súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár. A külső aranyeres csomót szakember ránézésre is könnyen felismeri. A belső aranyeres csomót az orvos általában gumikesztyűs keze egyik ujjával tapintja ki a végbélnyíláson keresztül. Ez az eljárás sem biztos, hogy eredményre vezet, mert a kisebb belső aranyerek, ha nincsenek begyulladva, általában elég puhák ahhoz, hogy észrevétlenek maradjanak. A pontos diagnózishoz a végbelet és a vastagbél minél nagyobb részét egy, a végbélnyíláson át bevezethető hajlékony száloptikás műszerrel, endoszkóppal kell megvizsgálni.
Az aranyerek kezelése:
Az aranyeret először helyileg kezelik, kenőccsel, kúppal. Ha erre nem javul megfelelően, szájon át adott vénás nyomást csökkentő gyógyszerek, végső megoldásként pedig a műtéti eltávolítás jön szóba, melyek az alábbiak:
Gumigyűrűs leszorítás. Orvosa egy vagy két gumigyűrűt helyez a nagyméretű belső aranyeres csomó nyakához, ezáltal leválasztja a keringésről. Az aranyér elhal és idővel a gumigyűrűvel együtt leesik, a visszamaradó seb pedig kisebb és gyorsabban begyógyul, mint spontán belső aranyér trombózis és elhalás esetén. Szkleroterápia. Az eljárás során orvosa egy roncsoló oldatot fecskendez az ér köré, ami az aranyeres csomó pusztulásához és összehegesedéséhez vezet. Rádiófrekvenciás coaguláció. Egy vagy két másodpercig tartó rádiófrekvenciás coagulácó segítségével megszüntethető a kis belső aranyerek vérzése.
Műtét. Ha az egyéb eljárások nem voltak sikeresek, vagy Önnek nagy aranyeres csomói vannak, azok sebészetileg műtéttel is kivághatók. A műtétet helyi, gerincvelői (spinális) vagy általános érzéstelenítésben végezhetik. A sebgyógyulás napjai nem minden kellemetlenség nélküliek (különösen a műtétet követő első székelés), ezek fájdalomcsillapító és meleg vizes ülőfürdő segítségével enyhíthetőek.